A márki
Paige Parker
© Copyright 2016, Media & Publishing FamiMK, LLC - Minden jog fenntartva.
Ez a dokumentum a bezárásra ítélt, amely pontos és megbízható információkkal szolgál a téma és a kiállítás. A kiadvány a gondolat, hogy a Publisher nem szükséges, hogy hivatalosan engedélyezett, számviteli, vagy más, a minősített szolgáltatások. Ha szükség van a tanácsadásra, jogi vagy szakmai gyakorlat, egyéni foglalkozást kell megrendelni.
- egy nyilatkozatra, amely egyaránt elismert és elfogadott, az Amerikai Bar Association és a kiadók és szövetségek.
Semmilyen módon nem jogi, illetve e dokumentum, elektronikus úton vagy nyomtatott formában vagy. A kiadvány szigorúan tilos, és minden, a jelen dokumentum nem megengedett, kivéve, ha az írásos engedélye szükséges. Minden jog fenntartva.
A benne foglalt információk kijelentette, hogy becsületes és következetes, hogy a felelősséget a házaspárra, vagy más módon történő felhasználása, vagy bármilyen politikai való visszaélés, illetve a benne szereplő utasításokat a magányos és a befogadó olvasó felelőssége. Semmilyen körülmények között nem vállal jogi felelősség a kiadó irodának a jóvátételt, kártérítés vagy pénzügyi veszteség, a benne szereplő információk, akár közvetlenül, akár közvetve.
Egyes szerzők a saját szerzői jogok nem tartja a kiadó.
A benne szereplő információk kizárólag tájékoztató jellegű kínált, és egyetemes, mint így. Az adatokat a szerződés nélkül, vagy bármilyen típusú garantálja.
A szövegben használt nélkül is, és az engedély nélkül a védjegy vagy a védjegy tulajdonosának hátrált. Védjegyek és márkanevek a könyv csak tisztázása és a tulajdonosok tulajdonában , nem kapcsolt.
Tartalomjegyzék
William Stanley hívják vissza a katonai, a bátyja és a jövőben a devonshire-i márki, beléegyezem súlyos kocsi. Most várhatóan elfogadja a cím és a vámokat, gyere.
Katherine kénytelen az idősödő herceg feleségül a saját apját, aki a meccs vége, mint egy értékes politikai szövetségest. Katherine teljesen mélyen megvetek, házasság, első kézből torturous hogyan lehetne a nők, különösen a szorgalmas, mint az anyja. Nem akarom, hogy ugyanazt a sorsot, de ha baj fenyeget, az apja, anyja, alig választható, de abban biztos, hogy megfelelő.
Mi történik, ha úgy dönt, hogy William Katherine, kis húgom, legjobb barátja, akit soha nem szentelnek kellő figyelmet? Katherine buta volt esve, William gyerekkoruk óta, de most, hogy ő jön vissza a hadsereg minden eddiginél jobban keres, ő képes volt érzések aljas áruló!?
William újra elolvasta a levelet, reszkető kézzel. Bizonyára valami félreértés történt! A család jelképe a levelet, akinek több mint nyilvánvaló, hogy a darab a tanulás volt az apja.
Griffin, hogy bátyja, a legjobb barátja és bizalmasa volt! Vilmos úgy érezte, hogy a torka az epéje. Három évig a hadsereg és a négy nem volt hatással a csaták hátborzongató, mint ezt a kis hírt. Úgy érezte, mintha minden energiát, lecsapolták a teste, az összes szívja ki a tüdejéből.
- Fiam, gyere vissza minél hamarabb. Az anya és a kombi szükségem van rád.
Az impozáns apja sosem használt ilyen könyörgő hangon. A fiatalabb fiú, és mindig a nagyobb csintalan volt, apja rosszalló vakítva villámlik és fegyelmik. De, tudta, hogy szereti az öreg éppúgy szerette. És bár nem említette a levelet, William tudta, hogy neki most!
William a levelet, és az utazás előkészületeit birtokát a Devonban. Hosszú út volt.
*******************************
Egy évvel később
London, 1889
- Apa, nagyon jól tudod, hogy én nem akarok férjhez menni - Katherine remélte, hogy az apja megérti érzései, bár tudta, hogy a szíve mélyén, hogy ez szinte lehetetlen volt. Sajnálom, hogy ürügyet, apa csak magát az emberek és dolgok, amelyek előnyös neki és a társadalomnak.
- Elveszett a fiatal hölgy?" - harsogta. "Már huszonegy és, ha már a házasság alkalmatlannak minősül.
- De szeretném! Meg akarok halni vénkisasszony…"
- Hallani sem akarok többé a hülyeség Katherine. Én már világossá tette, hogy Lord Botsworth fontos tagja a Parlament és a vele kapcsolatos, fejlesztjük
,
nem beszélve arról, hogy a kedvező politikai szövetség, és jött az úton. A kötelesség ezt a család és én elintézem, hogy ne felejtse el, hogy a - mondta fenyegető tekintetét. Katherine megborzongott, de nem a lány meghajolt a nevetséges. A lány és anyja volt, hogy a lord Laughton óta bõven.
- nem csak azért, mert férjhez egy nagy politikai állandó! Ha úgy dönt, hogy feleségül veszi, akkor az a szerelem." Katherine fogalmam sem volt, hol van a hasában, hangosan.
- a szeretet?" Urunk Laughton óta. - Az élet valamilyen lidércmesés, ostoba lány? A házasság megerősítése, a szövetségesek között azt jelenti, hogy vége az anyám és én ugyanazt a házasok, és így! A szerelem nem az a házasságok több mint a fele az összes Angliában.
Katherine akart mondani, hogy a házasság az apja volt a pontos okát, hogy miért nem akarta feleségül venni! A lány látta, hogy szenved az anyja kezét, mint több alkalommal. A lány látta a megalázott, lenyomott fékpedálnál. Ő mindig is könnyű célpont az apja, hogy érződjön a düh. Ha ez ninc
s
, akkor már biztos, hogy az anyja már rég öngyilkos lett!
- Én is nagyon jól áll az apja. Nem akarok férjhez menni Botsworth úr, vagy bárki más is - kijelentette, hogy a bátorságát, ajánlottunk.
Lord Laughton óta bámult a semmibe világosan tükrözi a szemében.
- Látom, hogy egyre, mint az az ostoba anyádnak. Én úgy gondolom, hogy méltatlan tőle." szeme hirtelen kigyulladt egy veszélyes. Valójában azt gondolom, hogy a tömítés a volt hajósinas, üdülői sussexben. - Nem kell nekem, hogy az én most már öreg és beteg és ki tudja, ha véletlenül leesik a lépcsőn, és egy korai halál sussexben! Na tisztségei a fájdalom és a traumát, hogy később megy át……"
- Apám! Ne elégedjen meg semmi ilyesmi!" - kiáltotta szinte teljesen megdöbbentette, amit az apja.
- Senki nem kiabál, Norfolk grófja! Nem lenne jó, ha legközelebb a fiatal hölgy. És én ne
m
másnak, Nem hallasz?" - mennydörögte, az orrán. - Mint mondtam, vagy az anyám, az árat, a bolond akciók!
Katherine akart kiáltani, de ő jobban tudta, mint vitatkozni vele. A düh tört és nem volt olyan, hogy már a düh. A lány csak bólintott, és szinte kirohant a szobából a szobájába. A könnyek, a tehetetlenség és a düh lángolt a szeme de sikerült őket, amíg a biztonságos, és a szobájába.
A belső, hagyta magát - és a jövendő könyörtelenül, tönkrement a saját apja. Ő is ugyanarra a sorsra, mint az anyja? Meg fog halni a korai halála is, férje szeretete? Katherine azt kívánta, hogy az ezekre a kérdésekre adott válaszok! Kimerült túl sokáig sírt, s végül Katherine álomtalan álomba merült.
William találta magát egy ilyen értelmetlen labdák, ambiciózus anya peckesen lépdelt a Igazmondóm állítja lányát, üresfejű, abban a reményben, hogy a férjek nevű elárulása. A mosoly és a nevetés hamis képmutatóak émelyegtem tőle. De ő volt a trauma. Miután minden, a maga szépséges őrgrófnéra, amint lehetséges. Az apja halálos ágyához, és az utolsó kívánsága az volt, hogy elvette.
Az öreg ördög leszálló, William, gondolta magában. Miután a felek és a golyókat, hogy részt vett az elmúlt egy hónapban, még csak nem is az, hogy minél közelebb. Persze nem volt hiány a szépséges hölgyek, mind egy kis debutantes érettek, de egyik sem sikerült rosszallással kíváncsiságát. Még felhívta, de néhány állandóan többhónapos pihenőt igényeltek volna, kiderült, hogy hiányzik az alapvető intelligencia várná a jövőnk. - Uram, nem létezik minden asszony, szép
é
s
okos?
A gondolataiban, William nem vette észre a kedves néném, Samantha lépett, hogy üdvözölje.
"William?" - csivitelt.
- Samantha! Igen, köszönöm. Olyan jó látni, hogy ma este, és meg kell, hogy mondjam, hogy kifejezetten bájos." William több volt, mint a boldog, hogy Samantha, miután oly sok évet. Samantha, bátyja, Griffin és William Thomas már elválaszthatatlan a gyermekek. Az emlékek, a szabadnapok, általában hatalmas töltött townhouse sussexben vetélkedés még a fejében.
- Köszönöm, drága húgom. Nézz már magadra ragyogó színekben pompázó - mosolygott rá.
- Hol van? Mikor megérkezik Londonba?
"tegnap érkeztünk. Mint Thomas kell, hogy figyelmét egy mit sem sejtő ifjú hölgy!" Ő is nevetett.
A "Sammy, beszélnem kell….. Óh! Észre se vettem, hogy már foglalt. Kérem ne haragudjon uram…".
William megesküdött, hogy nem láttam még szebb látvány. Az asszony szeme halványkék volt, a ruhája, a ki
s
csonk, ami egészen jó része a teljes. Sötét gesztenyeszín haját, finom volt, az első, a fürtök ömlik le őt. A krémszínű bőr volt, és nagy, barna szemét és hetyke orra látszott a fantasztikusan szép. A száját…..ő a legtöbb kissable ajka, amit valaha is láttam.
"Kcs, emlékszel, ugye?" - kérdezte a lélegzetelállítóan szép, Samantha. Kcs? Ez volt a nagyszerű hölgy valóban, vézna kislányt Katherine Laughton óta, akik követték, mint a kiskutya a sussexi townhouse?
Katherine szeme megcsillant a félreértések egy pillanatra feldereng a felismerés.
- Micsoda öröm találkozni veled Willi….. Úgy értem, uram - köszönt-monoszál nagyon veszedelmes, kecses hajbókolt.
"Az öröm az enyém minden Lady Katherine - mosolygott magában, amikor megengedted fölfelé kúszott hamvas arcán. Így továbbra is megijesztette.
- Ha jól emlékszem, akkor csatlakozott a hadsereghez, ugye?" - kérdezte. Még a hangja, mint a muzsika, a fülét! Mi a fene baja van!
- kiáltott vissza a múlt évben a Griffin halála - megállapította.
"Ó, hogy tudtam, hogy elfelejtettem! Nagyon sajnálom, hogy megszűnik a hm…én…William: Lord-monoszál nagyon veszedelmes - nézett a nagy barna szeme és William éreztem egy pillanatra elvesztette. Miért nem vették észre a szép szeme nyolc évvel ezelőtt?
- Ön is hívjon, én nem bánom. Elvégre így megszólított sok évvel ezelőtt.
- Ó, de csak a gyerekek. Sok minden változott az elmúlt években, kegyelmes uram - mosolygott rá és William szíve nagyot dobbant. A lány még mindig tökéletes, amikor kilőtték, hipnotizáló.
"sok minden változott - csipkelődött, Samantha. A "kis helyett, a tóparton vagyunk ezen az eseményen rendkívül unalmas golyók!
William felnevetett. Samantha tényleg gyűlölöm az ilyen értelmetlen dagályosságot, mint neki.
- Mit akarsz beszélgetni?" kérdezte leválasztjuk, Samantha, hirtelen eszébe jutott, hogy miért Katherine volna.
- Semmi, nem várjon néhány percet. Élvezze Ön is a csevegés Lord-monoszál nagyon veszedelmes..."
- Katherine, itt van! Én kerestem a teremben, azt mondta, Urat James Laughton óta Katherine apja és a Norfolk grófja. William észrevette a hirtelen változás, Katherine magatartása, mint az apja. Miközben nevetett volna szabadon néhány perce, mert most a gerince megfeszült arca komor volt, szinte fájdalmas kifejezés.
Vilmos nem tudta, miért, de sosem szerette igazán úr Laughton óta. Ő mindig is túl….. csapongó, felületes. Amint észrevette, a gróf bólintott.
- Jó, William. Hogy az apád mit csinál mostanában? Már jó ideje, mert találkoztunk utoljára.
"Apám most már jobban van, köszönöm. Majd győződjön meg róla, hogy az jó neki.
A gróf megfogta a karját és a lánya eltűnt
a
tömegben, miután bocsánatot kért magának. William észrevenni, hogy Katherine nem volt túl szerencsés, hogy az apa - vezette.
- Elment - Samantha szavait. Az unokatestvére volt egy csúnya villanást a szemében.
- Kicsoda?
- Gyerünk, William! Csak nézett a kcs, mintha az egyetlen nő a szitáló fél!
Azt kell mondanom, hogy mára már a lenyűgöző!" William egyezett bele.
"Nem kétséges, hogy! És sokkal több, mint csak kellemes kinézet. De sajnos, a grófnak, hogy feleségül vegye ki a Lord Botsworth!, Samantha.
- Uram Botsworth! A kopaszodó öreg herceg? Ő is apja, az isten szerelmére!
Tudom már! De fontos a társadalom és az Úr úgy érzi, hogy ez az egyezés Laughton óta előnyös családja unokatestvére, politikailag rosszul leplezett megvetéssel vágott vissza a férfi.
De Katherine…. Miért van az, hogy a házasság?
- Egyáltalán nem, bár az a gyanúm, hogy apja férjhez Botsworth közül. Amennyire én tudom, Katherine, egyáltalán a házasság gondolata mélyen megvetek. Sőt, ő maga is azt mondta, hogy velem, az elmúlt szezonban.
- Hmm…. Kár volna, ha a hölgy, aki a kedves barátnőjét, hogy megnősül, hogy kéjsóvár herceg.
- Tudom. De nem tudom, hogy addig, amíg ő úgy dönt, hogy leválasztjuk megmondja a háta mögött hirtelen változást. Néhány hónappal ezelőtt, azt akarta, hogy a lány marad örökre, és most úgy tűnik, mintha meghallotta volna a híreket, eljegyzési minden nap!
Ekkor Isten elé borulna hozzájuk, és meggörnyedt, Samantha.
"Nem táncolnak, asszonyom?
- Ó, hát persze - válaszolta, Samantha, a szempilláit, a szép férfi. Jó uram! Ha pedig legalább olyan gőgös unokatestvére is enamor férfi, intelligens, mint Isten elé borulna, nem kellett az összes többi embert, a labda!
Tud segíteni magán, William megindult a hatalmas bálterem abban a reményben, hogy spot Katherine. És az is, hogy végül is.
Ahogy várta, az apja ott állt mellette, hamis mosollyal az ajkán erősen, ahogy a kis Lord Botsworth. Észrevette, hogy az a kopasz úr Botsworth is jelentősen kiszélesítette az utolsó alkalom, hogy láttam őt, és a hasa is nagyobb, kerekebb termesztik. A puszta gondolattól, hogy feleségül veszi régi szőrmóknak Katherine elhányta, valami kemény. Önkéntelenül is ökölbe szorult a keze ökölbe szorult, ahogy észrevette a szemében Botsworth barangolás Katherine, szabadon, karcsú alak. A kurva!
Bár nem látta, William Katherine csaknem nyolc éve, ha őt a barátja….. oké, de nem a barátja. Szeretnék olyan sok a townhouse játszadozni. Uram, és azok townhouses Laughton óta voltak egymással szomszédos Sussexben, és mindenki élvezte a szünidőket együtt. Még sosem fizettek túl sok figyelmet, s vele csaknem négy évvel idősebb, de eszébe jutott, hogy ő mindig is fülig szerelmes. Gyakran is ellopja
a
nyomort és mindig több, mint hogy a bűneiket amikor játszottak, és ilyen gyerekes felkutatását és egyéb játékok.
Gyermek volt egészen Katherine tüzes és szókimondó. De a lány ennyire passzív és lemondott, William tényleg szeretne valami értelmet. Mi volt az oka, hogy furcsa viselkedése mögött? Miért volt ez annak, hogy ő nem akar házasodni? Mi vagy
k
i
volt kénytelen volt a lelke?
Mint William akarta tudni a válaszokat ezekre a kérdésekre, tudta, hogy nem kérdezheti meg azokat. Rá kell jönnie, Samantha. Talán segít neki megtalálni a válaszokat.